„Jeruzsálem Izrael egységes, oszthatatlan és örök fővárosa”

hangsúlyozták azok a parlamenti képviselők, akik az Izraelt Támogató Parlamenti Képviselők Nemzetközi Alapítványa (IIACF) elnökségi ülésére érkeztek Budapestre a világ számos parlamentjéből október 29-én, hogy háromnapos konferenciájukon megvitassák az Izraelt fenyegető legaktuálisabb kérdéseket, és tanácskozásukkal, kiállásukkal újra ráirányítsák a figyelmet a zsidó állam elidegeníthetetlen, örök jogaira. A szervezet képviselői a zárónapon Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel találkoztak az Országházban.

Jeruzsálem Izrael örök és oszthatatlan fővárosa – deklarálta történelmi, jogi és erkölcsi alapokra hivatkozva nemzetközi sajtótájékoztatón a budapesti tanácskozásait követően az Izraelt Támogató Parlamenti Képviselők Nemzetközi Alapítványa (IIACF). A szervezet képviselői találkoztak Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel az Országházban, felszólaltak egy nemzetközi konferencián a Magyar Tudományos Akadémián, valamint részt vettek a Mindnyájan Együtt Jeruzsálemért Mozgalom cionista nagygyűlésén a Hit Parkban.

Doug Lamborn republikánus képviselő, az Egyesült Államok Kongresszusa Energiaügyi Bizottságának elnöke az InterContinental szállodában tartott sajtótájékoztatón összegezte a nemzetközi konferencia fő üzenetét: „Jeruzsálem Izrael oszthatatlan fővárosa" - jelentette ki, majd ennek elismerésére kérte az IIACF nevében a többi országot is.

David Rotem izraeli képviselő, a Knesszet Keresztény Szövetségesek Választmányának a társelnöke pedig meglehetősen furcsának találta, hogy vannak, akik Jeruzsálem megosztásáról beszélnek. Rotem arra hívta fel a figyelmet, hogy a várost már több mint 3 ezer éve zsidók lakják, és - más államok elismerésétől függetlenül - Jeruzsálem Izrael fővárosa marad. Ezt támasztotta alá James Lunney, a kanadai parlament konzervatív képviselője is, aki kiemelte, hogy jogi, történelmi és morális érvek is alátámasztják Izrael jogát Jeruzsálemhez. Aláhúzta azt is, hogy nem 1947-ben kezdődött a zsidóság történelme a Közel-Keleten, hanem több ezer évvel ezelőtt, és ennek a történelmi ténynek a figyelmen kívül hagyása komoly hiba lenne.

A Finn Centrum Párt európai parlamenti képviselője, Hannu Takkula kijelentette: a budapesti nyilatkozattal világos üzenetet szeretnének küldeni a nemzetközi közösségnek Jeruzsálem státuszát illetően. Mint mondta, „történelmi tény, hogy Jeruzsálem mindig is a zsidó állam fővárosa volt, és soha más állam nem formált rá ilyen jellegű igényt".

A sajtótájékoztatót megelőzően a képviselők ellátogattak az Országházba, ahol - miután megtekintették a magyar történelem mementóit - Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel találkoztak. „Megtisztelő számunkra, hogy a világ minden részéről érkező magas rangú képviselők és államférfiak megtisztelték Magyarországot ezzel a tanácskozással" - fogadta az Izrael-barát képviselőket a miniszterelnök-helyettes. Mint mondta, Magyarország „hagyományosan és tradicionálisan a bibliai kultúrának a része, hiszen Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt erre az alapra építette fel a magyar államiságot". Hozzátette: „civilizatorikus és kulturális tény, hogy aki nem ismeri a Bibliát, akár a zsidó, akár a keresztény Biblia vonatkozásában, az nem lehet a szó teljes értelmében európai".

A miniszterelnök-helyettes szerint „a Szentföld, Jeruzsálem mindannyiunk közös spirituális öröksége. És ezért természetes, hogy számunkra nem lehet közömbös, hogy mi történik ezen a földön, mi történik Jeruzsálemben". Emlékeztetett arra, hogy a „Magyar Köztársaság kormánya támogat minden olyan erőfeszítést, amelyik a békére irányul, és arra a küldetésre, hogy ezek az értékek és ezek a hagyományok ma is betöltsék azt a szerepet, amit az emberiség történelmében mindig is betöltöttek".

Vasárnap a nemzetközi konferenciával párhuzamosan cionista nagygyűlést tartott a Mindnyájan Együtt Jeruzsálemért Mozgalom a Hit Parkban Izrael-barát képviselők, számos hazai politikus, diplomata, valamint a Hit Gyülekezete részvételével. Az ünnepi rendezvényen Ilan Mor izraeli nagykövet a zsúfolásig telt csarnokban a gyülekezetben lévő „pozitív energiát" dicsérte, és megköszönte, hogy a zsidó állam nincs egyedül. Hálát adott azért, hogy országának vannak barátai Magyarországon és szerte a világban, akik nemet mondanak a terrorizmusra, és igent a békére.

A nagykövetnek Jürgen Bühler, a Jeruzsálemi Nemzetközi Keresztény Nagykövetség segélyszervezetének elnöke gratulált a tizedik izraeli Nobel-díjhoz, majd ennek kapcsán azt ecsetelte, hogy a modern világban mit jelent az a sok ezer éves bibliai megfogalmazás, miszerint „Izrael fáklya a nemzetek számára". A brüsszeli Európai Koalíció Izraelért elnökségének tagja azt is leszögezte, hogy Európa „egyszer már bebizonyította a zsidóságnak, mit jelent, amikor csendben marad, ezért itt az idő, hogy megelőzve egy kilátásba helyezett katasztrófát, felemelje a szavát azért a népért, akitől a Bibliát kapta". Hangsúlyozta, nem Izraelnek van szüksége a támogatásra, hanem a keresztény világnak kell elismernie a gyökereit, mert ha nem így tesz, elvágja magát azoktól.

A nagygyűlést követően a képviselők a Magyar Tudományos Akadémián tartották meg a konferenciát, ahol a résztvevők többsége hitet tett Izrael biztonsága, jogos önvédelme, valamint az Izrael fennhatósága alatt álló, feloszthatatlan Jeruzsálem mellett. „Ma az igazság tanyát ver" - ezzel a gondolattal nyitotta meg az eseményt Lukács Tamás, az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi, Civil- és Vallásügyi Bizottságának kereszténydemokrata elnöke. Mint mondta, soha eddig nem volt ennyire feszültséggel teli a közel-keleti helyzet. Hangsúlyozta: a palesztinok folyamodványa, amely az ENSZ-szel szeretné elismertetni a palesztin államot, feszültséget kelt, ugyanakkor ez a feszültség termékeny is lehet.

Lucio Malan olasz szenátor, a NATO Parlamenti Közgyűlésének tagja rámutatott, hogy az utóbbi időben Olaszország komolyan támogatta Izraelt, de a világpolitikában is támogatni kell a zsidó államot. Közölte: nem szabad mindig csak defenzívában mozogni, hanem szükség van bizonyos proaktív lépések megtételére. A szenátor szerint erélyesebben kellene föllépni olyan országok ellen, amelyek - akár általánosságban, akár a zsidóság ellen - gyűlöletet szítanak. „Meg kell vívnunk az igazság harcát. Manapság a gazdasági kérdések vannak középpontban, holott a pénzhiánynál is rosszabb az igazság hiánya" - összegezte gondolatait a szenátor.

Az Akadémián felszólalt Hiller István szocialista képviselő, volt kulturális miniszter is, aki szerint „vannak csoportok, amelyek a gyűlölet irányába viszik el az országot", és ezért „a demokratáknak össze kell fogniuk azért, hogy ordas eszmék ne kerüljenek föléjük". A politikus az önkényalapú és a szabadságalapú gondolkodás közti különbségre hívta föl a figyelmet, és aláhúzta, hogy a holokauszt nem a vasútállomásokon, vagonokon kezdődött, hanem akkor, amikor leírták az első idevonatkozó gondolatokat, amikor a Parlamentben, az utcán egyre többen hallgattak az ordas gondolatokra. „Nincsen hátrálás, fasisztákkal nincs együttműködés, velük kapcsolatban nincs megértés" - zárta gondolatait Hiller.

„Azért vagyunk itt, hogy megerősítsük a hidat a keresztények és a zsidók közt" - vette át a szót Benjamin Elon, Izrael volt turisztikai minisztere. Az izraeli politikus szerint az Európai Unió nemcsak a Soá áldozatain keresztül kapcsolódik a zsidósághoz, hanem a Biblián és a tudományon keresztül is. A kihívás az, hogy a mennyei és a földi Jeruzsálem kérdését megértsük - folytatta gondolatait Elon, aki szerint nem elég a zsinagógában vagy a templomban beszélni Jeruzsálem fontosságáról, hanem politikai szintre kell terelni a kérdést.

Ayoob Kara, a Likud - egyébként drúz - képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy az oslói megállapodás óta két hangot lehet hallani a palesztin fél részéről: Nyugat felé szépen beszélnek, de arabul már teljesen más hangnemben szólnak, és gyakran hallani azt a felszólítást, hogy „mindent meg kell tenni Izrael iszlamizációja érdekében". Kara meglehetősen negatívan vélekedett az úgynevezett arab tavaszról. Mint mondta, most az arab fundamentalizmus az egyik legnagyobb veszély a Közel-Keleten.

Jan Dzeidziczak, a lengyel Jog és Igazságosság Pártjának képviselője azt hangsúlyozta, hogy az egész világnak ki kell állnia Izrael mellett, mert ha elveszítjük Izraelt, a civilizációnkat veszítjük el. A kanadai James Lunney pedig úgy vélekedett, hogy akkor is fontos az egyenes beszéd, ha ez nem jellemző manapság. A képviselő szerint fontos a hídépítés a nemzetek között, és országa a két állam megoldás mellett áll az izraeli-palesztin kérdésben, de a párbeszéd talaján a palesztinok egyoldalú folyamodványát nem támogatják. A dél-afrikai Keresztény Demokrata Párt elnöke, Kenneth Meshoe ezt azzal egészítette ki, hogy lehetetlen addig a két állam megoldásról egyeztetni, amíg a palesztinok nem ismerik el Izraelt.

A konferenciáról készült galériát megtekintheti itt.

 

Az eseménysorozatról további cikkeket és videókat találhat:

http://atv.hu/belfold/20111031_semjen_zsolttal_egyeztettek_az_izraelt_ta...

http://kitekinto.hu/bem-rakpart/2011/11/02/deklaraltak_jeruzsalem_izrael...

http://hvg.hu/vilag/20111101_jeruzsalem_izrael_konferencia

http://www.jpost.com/DiplomacyAndPolitics/Article.aspx?id=243910