Németh Sándor az Estében

 

Az m1 esti hírműsorának vendége volt Németh Sándor április 6-án, szerdán. A készülő egyházügyi törvénytervezet megszövegezésének egyik komoly dilemmáját firtató kérdésre válaszolva reményét fejezte ki, hogy az általa vezetett egyház a „történelmi” kategóriába kerül. A szövegtervezetben ugyanis ehhez 25 ezres tagságot vagy száz éves múltat kell igazolnia az adott felekezetnek. A vita jelenleg a vagy szócska és-re változtatásán folyik. Németh Sándor kifejtette, hogy a törvénytervezet az egyházi intézmények történelmi szerepét helyezi előtérbe és nem a gyülekezetek életkorát, hiszen – ahogy fogalmazott – „ma nem léteznek történelmi emberek”.
 
A Hit Gyülekezete korát firtató kérdésre reagálva elmondta, hogy az nem új, hanem a legrégebbi keresztény szellemi irányzathoz tartozik. A bizniszegyház sztereotípiájával kapcsolatban megemlékezett gyülekezete pártállammal szemben folytatott közel évtizedes „szabadságharcáról”, és kifejtette, hogy a közösség tevékenységében mindig is a hitélet volt az elsődleges. Feltette a kérdést: „Valaki is komolyan gondolja, hogy 1980-ban, a pártállam idején üzleti nyerészkedés szempontjából elindít egy egyházat?” Rámutatott, hogy ennek a vádnak az adhatott alapot, hogy a Hit Gyülekezete kezdetektől fogva a Biblia pénzzel kapcsolatos tanításait szem előtt tartva olyan új, önfenntartó egyháztípust valósított meg, amely a magyar társadalom számára ismeretlen volt.
 
Úgy vélte, az állam felé nem jelent majd nehézséget az egyház létszámának igazolása, de kiemelte, hogy ezt a számot is többféleképpen lehet megadni. A Hit Gyülekezete istentiszteletre járó, intenzív tagságát 60-100 ezer fő közé tette, és igyekezett megemlíteni, hogy ennél lényegesen nagyobb azok létszáma, akik már igényelték a gyülekezet különböző szolgálatait, szolgáltatásait.
 
A hit és a politika kapcsolatáról szólva elmondta, hogy e két területnek mindig is volt találkozása, és főként a Kádár-rendszer tett erőfeszítéseket a hívők depolitizálására. A Hit Gyülekezete célja e téren mindig is az volt, hogy felekezeti hovatartozástól függetlenül politikai aktivitásra sarkallja a hívőket. Mint mondta: „A célunk az volt, hogy Magyarországon egy olyan átfogó változás jöjjön létre, amelytől ez az ország élhető lesz, és a gyermekeink, unokáink számára szebb jövőt tudunk biztosítani, mint amit mi kaptunk a szüleinktől.”