A vállalkozó hit

Médiaszakembereket megszégyenítő érzékkel szervezte meg a kezdetben még csak kis csoportokat, később tízezreket megmozgató HIT Gyülekezetét Németh Sándor vezető lelkész, akit munkájáról kérdeztünk.

Cash flow: Ön egyszer azt nyilatkozta: gyermekkorától arra készült, hogy érettségi után azonnal elhagyja az országot. Miért?

Németh Sándor: Vallását gyakorló katolikus családban nőttem fel, szüleim elutasították a kommunizmust. Az USA-ban néhány évet élt nagyapám hatására gyermekkori képzeletemben a földi paradicsom Amerikával volt azonos. Igazából semmi más nem érdekelt, csak az, hogy disszidálhassak. El is indultam 1969 novemberében. Nagyon kemény hóviharok voltak azokban a napokban, amikor át akartam menni Jugoszláviából Ausztriába egy erdőn keresztül. A határőrök azonban letartóztattak és hat napig voltam Mariborban egy börtönben. A börtön fala tele volt firkálva magyar nyelvű feliratokkal. Ez megdöbbentett, különösen az, hogy honfitársaim közül milyen sokan próbálták meg más országban megtalálni boldogságukat. A cellában ismertem fel, hogy Istennel sem tudom, hogyan állok, és hazám sincs, amellyel azonosulni tudnék. Magatartásomat a gyökértelenség jellemezte.

Cash flow: Amikor ezután Budapestre ment, hogyan jutott el mégis a Hittudományi Akadémiáig?

Németh Sándor: A marxizmussal szemben egy más világnézetet szerettem volna megismerni. Érdekelt már a katolikus filozófia, ezen kívül az Istennel való szellemi, természetfeletti találkozások, élmények is. Magyarországon nem volt más lehetőség egy katolikus alapon álló idealista világnézet elsajátítására, mint az RK Hittudományi Akadémia. Elsősorban a filozófiai világlátásomat akartam kialakítani. Aztán egyre jobban érdekeltek azok a személyiségek, akik nem csak beszéltek Istenről, hanem valóságos tapasztalatuk is volt őróla, például Pascal, Avilai Szent Teréz és mások. A karizmatikus mozgalommal először csak elméletben foglalkoztam, majd a karizmatikus megtapasztalás iránt egyre nagyobb vágy alakult ki bennem.

Cash Fow: Ez miből áll gyakorlatilag?

Németh Sándor: Az Istennel való kapcsolat ne szertartásokra épüljön, hanem közvetlen, spirituális élményre, valóságra. Az érzelmi, szellemi élményeknek a teológiában akkoriban pejoratív felhangjuk volt. A karizmatikus kereszténységnek azonban pontosan ez a lényege. Az újjászületés kétség kívül radikális változást hozott az életmódomban, a felfogásomba.

Cash flow: Hogyan tudott ez a mozgalom a valóságban működni az akkori magyar viszonyok között?

Németh Sándor: A nyilvános istentiszteletek és szertartások hatósági kontrol alatt álltak, amelyek megakadályozták a tartalmas hitélet kialakulását. Magánházakban gyűltünk össze, hogy kontrolmentesen éljük meg a hitünket. A karizmatikus mozgalom többnyire olyan szabad egyházakban terjedt, amelyek kapcsolatban álltak az amerikai neoprotestáns irányzatokkal.

Cash flow: A kezdetektől fogva tervezte egy ilyen nagyszabású gyülekezet létrehozását?

Németh Sándor: Nem terveztem, így alakult. Én csak kerestem a helyemet. Megtérésem után olyan keresztény közegbe kerültem be, amely kettős elnyomás alatt állt: az államhatalom és a klérus részéről egyaránt. Egy teológus barátom vásárolt egy budaörsi házat, ahová beköltöztünk. Ez nem volt kommuna. Kezdetben itt tartottunk istentiszteleteket, amelyeknek a híre elterjedt, és a kis csoportnak a létszáma elkezdett növekedni. Leginkább fiatalok csatlakoztak hozzánk, akik az élményeiket elmondták ismerőseiknek, és így egyre látogatottabb lett a budaörsi ház. Senki földjén éltünk, lényegében 1989-ig folyamatosan a börtön árnyékában. Nem voltunk társadalmon kívüliek, de nem is voltunk beépülve a társadalomba. A demokratikus ellenzékkel való kapcsolatunk miatt még inkább a hatóság érdeklődésébe kerültünk. A bennünket ért atrocitásokról rendszeresen tájékoztattuk a nemzetközi fórumokat, ez visszafogottá tette velünk szemben a hatóságokat.

Cash flow: Mi történt a rendszerváltáskor?

Németh Sándor: Akkor már körülbelül 1500 fős volt a Hit Gyülekezete. Menet közben körvonalazódtak a célok, egyre céltudatosabbak lettünk. Megismertem a karizmatikus típusú egyházépítésről szóló tanításokat, és azzal is tisztában voltunk, hogy nem következhet be javulás a helyzetünkbe, amíg az egész ország életében egy átfogó változás nem áll be. A Szabad Kezdeményezések Hálózata és az SZDSZ alapításában való részvállalásunkban a vallásszabadság iránti elkötelezettség motivált minket.

Cash flow: Honnan származik a gyülekezet alaptőkéje?

Németh Sándor: Elejétől fogva önfenntartó gyülekezetként működtünk. Felismertük, hogy a közösségi élet anyagi vetülete nagyon fontos. A pénzről való gondolkodásmódunkat a Biblia-ismeret formálta. A keresztény közösségek egyik fő problémája volt, hogy a közgazdaságtanban járatlanok, a pénzhez való viszonyuk pedig enyhén szólva anakronisztikus és képmutató. Mi ezt a képmutatást igyekeztünk felszámolni. A nyolcvanas évek elején alakítottuk ki az önfenntartás alapjait, ami három bibliai adakozási formára épült. Ezek a tized, az adomány, és az alamizsna.

Cash flow: Ezeket kötelezővé tették a tagok számára?

Németh Sándor: Az önkéntességet vettük alapul. Az adakozás soha nem volt kötelező. Aki támogatni akar minket, a biblia módokon megtehette. A gyülekezet gazdálkodása ezen épült fel, és körülbelül így működünk húsz év óta. Az évek során egyre erősebb lett a gyülekezet önfenntartó képessége.

Cash flow: A tagokat is azért buzdították vállalkozásra?

Németh Sándor: A vállalkozási kedv a hitesekben a nyolcvanas évek közepén alakult ki. Biztattuk az embereket, hogy az új gazdasági lehetőségeket használják ki, vállalkozzanak. Számos gyülekezeti tag sikeres vállalkozóvá vált.

Cash flow: Ezért van az, hogy a mai napig is a tagok nagy része túlnyomórészt üzletember és vállalkozó?

Németh Sándor: A gyülekezet vállalkozóbarát. Tagjai az elsők között alapítottak cégeket, ez más szempontból problémákat is jelentett. Egyházunk a mai napig vonzza a vállalkozókat.

Cash flow: A budaörsi házból 1995-re eljutottak a Budapest Sportcsarnokba, ahol abban az évben 25 teltházas istentiszteletet tartottak. Hogyan történt ez?

Németh Sándor: Budaörsről először a Vasas Sportcsarnokba mentünk, közben pedig már megalakultak a gyülekezeteink az ország számos városában. 1995-től kezdtünk a BS-ben istentiszteletet tartani. A magas bérleti díjak miatt is megerősödött bennünk a szándék, hogy egy több ezer főt befogadni képes csarnokot építsünk magunknak. Úgy számoltunk, hogy kifizetődőbb, ha építünk magunknak egy csarnokot, akár hitelből is. A gyülekezet anyagi életének kettős célja volt: a működőképesség fenntartása, valamint az építkezésre való gyűjtés. Ez időben többen ajánlottak fel jelentős összegeket a célunk támogatására. 1996-ban megkezdődött az építkezés és 1998-ban beköltöztünk a Hit Csarnokba.

Cash flow: Az építkezéshez mekkora bankkölcsönre volt szükség az adományokon kívül?

Németh Sándor: Hatszázötven milliót vettünk föl összesen. A mostani ingatlan árak alapján a Hit Park több milliárdos vagyon értékkel bír.

Cash flow: A Hit Gyülekezetének vannak újságai, rádiója, internetes oldalai, saját könyvkiadó vállalata, erőteljes a média jelenléte. Tudatosan az amerikai modellt követik?

Németh Sándor: A modern társadalmi kihívások teszik szükségessé, hogy egy egyház a kommunikációban hatékony legyen. Nem tagadjuk, hogy a sikeres amerikai modell hatással volt ránk. Az egyház és a társadalom közötti sokoldalú kommunikációban képes a hit, a zsidó-keresztény normák egyre szélesebb körben ismertté és elfogadottabbá válni.

Cash flow: Ön azt nyilatkozta egyszer, hogy „a nyugati civilizáció problémáira individuális megoldásokat kell keresni.” A Hit Gyülekezete nem pont a közösségnek az individuum fölé helyezéséről szól?

Németh Sándor: Mint a hagyományos protestáns etika általában, mi is nagy hangsúlyt helyezünk az individuumra. Amerikában és más protestáns kultúrájú államokban a társadalom autonóm közösségek hálózatából tevődik össze. Magyarországon is meg kellene érteni például a szélsőjobbnak, hogy a nemzetközösség gondolata kirekesztést közvetítő egysíkú felfogás. Az egyensúlyt kell valahogy megtalálni. Nem kell az egyént a közösség oltárán feláldozni, de fordítva sem. A közösség több mint egyéni érdekérvényesítés, és érvényesülés színtere.

Cash flow: Mennyiben függ a gyülekezeti hitélet az ön személyétől?

Németh Sándor: Ennek a mértékét a jövő dönti el. Az egyházakban általában a szellemi vezetők befolyása jelentős a hívőkre. Úgy érzem járható utat hagyunk magunk után. Gyülekezetünkben folyik az utánpótlásképzés, az utódnevelés és a folyamatos tehetségkutatás. Fontos célom, hogy minél több karizmatikus, szellemi ember és vezető nőjön fel a fiatalok között. A mi generációnkban voltak vargabetűk, jómagam is huszonvalahány évet éltem le céltalanul. Az alapérzésem az volt, hogy el innen, el innen ebből az országból. Ma már talán más életfilozófiával indulhatnak a fiatalok.

Forrás: Cash Flow